Drága Zsül! [részlet]

 [...]
Quelle idée! De ha már így hozta a sors,
apropó, sors, hiszel a sorsban? A Sorsban?
Hogy a sors hoz? És a sors visz?
A sors beteljesedik? A sors keze, stb.?
Fatalista vagy? Ne kérdezz vissza, mert nem tudom.
Lehet, hogy a sors mi magunk vagyunk,
lehet, hogy a sorsot ránk mérik,
lehet, hogy a sors mér ránk valamit,
lehet, hogy a sors ránk van tetoválva,
lehet, hogy a sorsot mi kaligrafáljuk magunkra,
lehet, hogy a sors hozott össze veled,
lehet, hogy mi hoztuk össze a sorsunkat.
Bármint is van, Jules, hiszek a cselekvésben,
a sors irányíthatóságában,
vagyis a magunk erejében.
Erős vagy? Én nagyon.
De csak azért, hogy legyőzzem a gyengeségemet.
És legyőzöm. Mert tudok akarni. Csak sokszor azt nem tudom,
hogy mit kellene akarnom.

Ágai Ágnes (1932 –)